"A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 µm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek (inhalábilisak), de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton (thorakális frakció). A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe (respirábilis frakció). A 2,5 µm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből (akkumuláció). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használjuk."

(Forrás: Wikipedia)

2014 évben (A X. tározó elkészülte után 18 évvel) a tározók közelében lévő településeken erőteljesen megsokasodott a légzőszervi megbetegedések száma, amely az előző 4-5 éves ciklusokat figyelembe véve sok esetben végződik elég hirtelen halállal.

A belélegzett por minden esetben szilikózis veszélyt jelent, tüdő és légúti megbetegedéseket okozhat.

Az ajkai erőműben elégetett ajkai szenek salakjának szilícium-dioxid tartalma 12 %.
Az ajkai MAL által termelt vörösiszap fő összetevői között is
10 - 15 %-ban megtalálható a szilícium-dioxid.

Ezt összevetve, a katasztrófa előtt csak a tározók falából származó szürkesalak porát vitte a szél, de a katasztrófa után mindkét fajta por vegyesen, összekeveredve, néha a látóhatárt alig néhány méterre reduikálva porzott.

A szilikózis a tartós szilícium-dioxid belégzés okozta restriktív tüdőbetegség, mely a tüdő heges, fibrózus átalakulásával jár. Tipikus foglalkozási betegség, elsősorban a bányászokat, a kővágókat és a fazekasokat sújtja, mivel ők vannak a leginkább kitéve a szilikapornak.
Évek alatt lassan alakul ki, bár van gyors lefolyású, akut formája is.

(Utóbbi akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szilikaport lélegzett be az egyén.)

Légzési elégtelenséghez vezet, főbb tünetei a nehézlégzés (dyspnoe) és légszomj, súlyos esetben cianózis valamint jobbszívfél elégtelenség alakulhat ki.

A szilícium-dioxid kristályok belélegezve apró méretüknél fogva eljutnak egészen a legapróbb léghólyagocskákig (alveolus pulmonis).
A léghólyagokban lerakódó kristályokat az alveoláris makrofágok bekebelezik, amitől aktiválódnak azonban elbontani képtelenek őket.
Az aktivált falósejtek számos olyan mediátort termelnek, melyeknek meghatározó szerepük van a betegség kialakulásában, például gyulladáskeltő citokineket, mint amilyen a TNFalfa, valamint interleukineket.

Ezek egyrészt odavonzzák a neutrophil granulocytákat, amelyek a különböző proteolyticus enzimjeik révén szövetkárosodást hoznak létre, másrészt a fibroblastokat aktiválva tüdőfibrózishoz vezetnek.

A hegesedés kis gócokból indul (ez a silicosis miliaris pulmonis), majd a betegség előrehaladtával ezek tovább növekednek és összeolvadásukkal egyre nagyobb gócokat képeznek (silicosis nodularis pulmonis), végül akár egy egész tüdőlebenyt is elfoglalhatnak (silicosis tumorosa pulmonis). Az így átalakult tüdő veszít rugalmasságából, restriktív légzési elégtelenség alakul ki, nagy terhet róva a jobb kamrára, ami annak hypertrophiájához (cor pulmonale chronicum), végül jobbkamra elégtelenséghez vezet. A szilícium-dioxidot bekebelező makrofágok előbb-utóbb elpusztulnak, belőlük a kristályok kiszabadulnak, ami újabb makrofágokat vonz oda. Így a folyamat akkor is zajlik, amikor az egyén nincs már kitéve a szilikapornak.

(Forrás: Wikipedia)

Szenek eltüzelése során fellép környezetszennyezés

A magas radioaktivitású szenek eltüzelése során a radioizotópok a salakban, pernyében dúsulnak. A salak a tűztérben visszamaradó, eléghetetlen anyag, amely nem távozik el a tűztérből a füstgázokkal együtt.
Rostélytüzelés esetén a salak a hamutartalom 80-90%-a.
A füstgázokkal távozó kis szemcseméret hamu a pernye. Így lakások, kisebb kazánokban elégetett szén esetén elsősorban a salak, míg szénportüzelés erőműben a pernye mennyisége dominál.

Ajkán a légtérbe kibocsátott pernye 15-20 km távolságban szennyezte el a környezetet. A Debreceni Egyetem általvégzett felmérések szerint ajka eredeti talajának 226 Ra koncentrációja átlag 25 ± 4,8 Bq/kg. A város különböző pontjain a talaj felső 5 cm-ből vett minták (34 db) 226 Ra koncentrációja 107,8 ± 64,1 Bq/kg azaz 4,3-szor magasabb.
Ajkát körülvevő külső mezőgazdasági területen (a mélyszántás miatti keveredés miatt) a felső 5 cm-ben 35,3 ± 10,9 Bq/kg-ot mértek. A város kertjeiben 64,7 ± 63,7 Bq/kg azaz 2,6-szoros volt a 226 Ra koncentrációja amit a sekélyebb talajművelésnek tulajdonítanak.
Udvarokban vett mintáknál 354,5 ± 364,5 Bq/kg értékeket (azaz 14-szeres 226 Ra-koncentrációt) mértek, ami annak tulajdonítható, hogy a kályhákban elégetett szén salakját az emberek egy része az udvarra hordta ki.
A Debreceni Egyetemen Ajka környékén szedett mohák por-frakciójának a radioaktivitását vizsgálták. A vizsgálatokból megállapítást nyert, hogy a szélirány függvényében jelentős a szennyezés.

Az erőművekből a szürke-iszapot tárolókon helyzeték el, Ajkán a belterületen, illetve a belterülettől nyugatra húzódó területen lévő tározókon, míg Várpalotán (Inotán) a Nádasdladányba vezető műút nyugati oldalán található két pernyeülepítőben (zagytéren).

Ajkán a szürkeiszap mennyiségét 14 millió tonnára becsülik. Ebben 1430 tonna urán és 70 tonna tórium halmozódott fel.
Inotán, ahol 50-50%-ban várpalotai illetve ajkai szenet tüzeltek kb. 7 millió m3 a zagy. Radioaktivitása nagyban változik az eltüzelt szén eredetétől, de lényegesen kisebb mint az ajkai zagyé.

Veszélyforrásként megemlíthet , a rekultiválatlan területekről a szél, illetve esővízzel történő elhordás, de ez nagyságrendekkel kisebb mértékű , mint az üzemelés során a kéményeken kibocsátott szállóporból eredő szennyeződés.

(Forrás: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Helyzetértékelés
PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C 210 )

A világon több helyen, Dél-Amerikától Kanadáig, megkezdték a vörösiszap feldolgozását.
A feldolgozást nem a vas kinyerése motiválja,
a legtöbb helyen ezzel nem is foglalkoznak, hanem kifejezetten a ritkaföldfém tartalom kinyerése a cél (ideértve most a galliumot és a szkandiumot is).
A vörösiszap termelést a haditechnikai készülődés indította el, mert a hadászatban a ritkaföldfémeket stratégiai ütőkártyának tekintik a jelenlegi katonai elektronika képtelen azokat mellőzni. A világon több helyen van ritkaföldfém bányászat, de a termelésben Kína világelsősége vitathatatlan.

Ennek megfelelően a világ hadiipara jelentős mértékben függ Kínától, és ez a Kínával nem föltétlen felhőtlen viszonyban lévő, iparilag fejlett, államoknak nagy kihívást jelent. Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Japán közös kutatóintézetet hozott létre a világ egyik legnagyobb vörösiszap "termelőjével", Vietnammal és mivel Vietnam a kínai befolyási övezetben van, ezért megvett néhány dél-Amerikai tározót is.

Magyarországon (a jelenlegi bezárt bauxitbányás helyzetben is) 50-60 millió tonna feldolgozható vörösiszap van, és tonnánként kb. 1 kg ritkaföldfémmel számolhatunk úgy, hogy a '70-es évek előtti lerakatokból még a gallium sincs kinyerve. Belátható, hogy ez maga is egy felbecsülhetetlen vagyon, másrészt el lehetne takarítani a környezetre veszélyes vörösiszapot tisztességes munkahelyek teremtésével, a produktív és profitábilis magyar ipar területén.

Európában sehol sincs megoldva a vörösiszap kérdés, Franciaország még egy évig öntheti a tengerbe, Olaszország és Szlovákia drágán védett tározói is felszámolhatók lennének, mint ahogyan hasznosulhatna Románia és Bosznia vörösiszap készlete is úgy, hogy ezen feldolgozóipar zászlóshajója Magyarország lehetne!

A vörösiszap feldolgozásának rákfenéje, hogy a ritkaföldfémekről le kell emelni a vasat, titánt és szilíciumot (stb.). Ez többnyire olyan költségekkel jár, hogy sem a kinyert ritkaföldfémek ára, sem a zömében termelődő vas ára nem fedezi ezen műveleteket.

Nyilvánvaló, hogy ez a teljes EU számára fontos lehet, és az is nyilvánvaló, hogy erre bevonhatók a nem kínabarát fejlett országok befektetői is, mint ahogy az USA és Kanadai cégeket is érdekelné, hogy mi magyarok mire mentünk az ő technológiáik alkalmazásával, meghonosításával. Mindezt le is szabadalmaztattuk, de szabadalmunkhoz támogatás helyett csak ellenszelet kapunk, és rövidesen mások használják majd a mi hazai szellemi termékünket szemben a "védjük meg a hazait" politikai szájtépéssel...
A magyarországi EU-s pályázatok teljesen bürokratikusak és politikailag determináltak. Ráadásul a szakmailag teljesen dilettáns döntéshozók semmit nem értenek belőle, és szakmai tudatlanságuk miatt csak az extenzív fejlesztéseknek lehet tere. Maga a szétprivatizált Hungalu után visszamaradt vörösiszap tározók kérdése is olyan súlyos politikai probléma lett ma Magyarországon, hogy az épeszű műszaki-gazdasági megközelítés már teret sem kap.

A SYNPETROL Kft. (még élő) vonatkozó szabadalmi bejelentésre alapozva, és azok megmentéséért és hasznosításáért, keresi partnereit az Európa Unióból a vörösiszap hulladék hasznosítására, sürgősen!

 Megjelent
 Dr. Sándor Zsuzsa:
 Elsodortak a vörösiszap katasztrófa utóélete: a per (1. kötet)

Megjelent Dr. Sándor Zsuzsa könyve a vörösiszap per hiteles tudósításaként.

A könyvet az AB OVO kiadó kiadásában 3250 Ft áron lehet megvásárolni. Egyesületünk az írónővel való szivélyes kapcsolattartás mellett megpróbálja kérésre dedikáltatni a könyvet.

  "Ebben a könyvben sok szó esik majd a nyomozás során elkövetett hibákról és mulasztásokról, mi több, egyes esetekben a nyilvánvaló törvénysértésekről. Szó lesz az ügyészség szakmai hozzá nem értéséről. Eközben nem zárom ki azt sem, hogy e testület inkább vállalja a hozzá nem értés látszatát, csak azért, hogy a vádlottak bűnösségét mindenáron,makacsul, a tényeket semmibe véve próbálja bizonyítani."